Péchújfalusi Péchy László (Dobrácsapáti, 1860. augusztus 21. - 1948) kormányfőtanácsos, mérnök, az Ecsedi-láp lecsapolója és a Kraszna csatorna építője.
1860-ban született a Péchy családban, Péchy Antal és Cseh Apollónia gyermekeként, egy két évvel idősebb bátyja volt, Dezső.
Középiskoláit Szatmáron végezte, majd Zürichben elvégezte a műegyetemet.
Pályáját Békés vármegyében, Gyulán kezdte, a folyammérnöki hivatalban, ahonnan Szegedre került. Tizenhárom évi szolgálat után állami meghívásra az Ecsedi-láp lecsapoló társulathoz került, ahol igazgató főmérnök lett. Ebben az állásában harminchét éven át fejtett ki érdemes tevékenységet.
A láp lecsapolása során mintegy 11 millió km³ földet mozgatnak meg. Mint Péchy László A lecsapoló társulat igazgatója írja: „Győrben egy vízi kotrógépet vettünk. A 20 mázsa súlyú kazánt a süppedő homokos Vállaj-Mérk úton 40 ló vontatta." Ugyanakkor mindenhol gátakat emelnek, 18 híd épül a Krasznán és 155 km telefonvezetéket, szerelnek fel. A munkálatok jobbára 1899-re fejeződnek be. Ennek során egyik évről a másokra a láp eltűnik. A lecsapolás eredményeként 93 ezer hektárnyi terület mentesült az árvizektől.[1]
A lecsapolás utáni időkben még mindig sok probléma adódott a belvizekkel, mivel ezek a zsilipeken keresztül nem juthattak át a folyókba, ezért 1914-ben szivattyútelep építését határozták el. Péchy László igazgató főmérnök javaslatára a gépészeti berendezést és a szivattyútelepet úgy építették meg hogy az így előállított elektromos áram a mg. céljaira is felhasználható legyen.
1903-ban műszaki tanácsossá nevezték ki. 1924-ben a Szabolcs megyei Paposra költözött, a régi családi kúriába, s a következő évben kormányfőtanácsosi címet kapott.[2]
1935-ben vonult nyugalomba, közel fél évszázados mérnöki szolgálat után.
Nagyecseden egy 1994-ben[3] leleplezet emléktábla őrzi emlékét [1], valamint a nagyecsedi Vízügyi Technikatörténeti Gyűjtemény (gőzüzemű szivattyútelep) is az ő nevét viseli.[4]